Hosszú éveken keresztül éltem társas magányban, megaláztatásban, hazugságban, magam hibáztatva, nem találva a kivezető utat a reménytelenségből. Beszélgetéseink során lépésről lépésre sikerült megtalálni önmagam, megfogalmazni céljaim és megtalálni a kivezető utat. Kérdései, megállapításai, javaslatai, őszintesége óriási segítséget nyújtottak abban, hogy újra értékesnek érezzem magam, rá tudjak lépni arra az útra, melyhez eddig sem bátorságom, sem kellő önismeretem nem volt. Köszönöm, hogy megérthettem, mi miért történt velem, és azt, hogy újra magamra találhattam!
Zsuzsa
Közel harminc év kevés volt ahhoz, hogy kilépjek egy testi-lelki bántalmazó, felemésztő kapcsolatból. Véletlenszerűen ismertem meg Ákost, egy munkakapcsolatban, melynek során több alkalommal szóba kerültek személyes témák is. Ráérzett arra, milyen kilátástalan helyzetben vagyok. Kérdéseiből érezhető volt tudja, érzi a problémám lényegét. Feltűnt, hogy empátiával, értő figyelemmel hallgatta elkeserítő életem történetét. Ezt követően kértem segítséget tőle. A találkozásaink során tanácsaival, kérdéseivel, tapasztalatával rávezetett arra, hogy megfelelően tudjam értékelni a helyzetemet, ezen belül saját magam, és képes legyek döntéseket hozni saját érdekemben, egy új, jobb élet reményében.
Szilvia
Szakítás után kerestem meg Ákost, mert úgy éreztem, segítségre van szükségem, egyedül képtelen vagyok elengedni korábbi páromat. Képtelen vagyok feldolgozni azt a traumát, űrt, amit a hiánya okoz. Nem voltam képes normális párkapcsolat kialakítására, érzelmileg még mindig a korábbi páromhoz kötődtem, az érzések újra és újra megjelentek, gyakran magamat hibáztattam a történtekért. Ez az új kapcsolatomban is érezhető volt, nem tudtam érzelmileg elköteleződni. Új párom is elbizonytalanodott bennem, úgy érezte, nem gondolom komolyan a kapcsolatunkat, nem szeretem, így fokozatosan távolodott tőlem. Ákos kérdéseivel, tanácsaival segített a múlt lezárásában, rávilágított az okokra, amiért nem voltam képes érzelmileg kiszállni korábbi kapcsolatomból. Ennek következtében sikerült elengedni a korábbi párom. Egyre nyitottabb tudtam lenni az új kapcsolatban, felszabadultabban tudtam kimutatni és megélni érzéseimet, vissza tudtam szerezni párom bizalmát, az érzéseim megélését. Köszönet érte!
Zoli
Gyermekeink születése után az addig tökéletesen működő házasságunk egyre rutinszerűbbé, sablonosabbá vált. Érzéseink egymás iránt kezdtek kihűlni, ellaposodni, igazi őszinte, pozitív érzések már csak néha voltak érezhetőek. A testi kapcsolat is egyre ritkábbá és szinte szenvedélymentessé vált. Folyamatosan távolodtunk egymástól, de arra, hogy ezt megbeszéljük, gyengék voltunk. Fájdalmas volt ezt érezni, mivel ezer szál kötött össze minket. Még az egymás iránti szeretet, ragaszkodás valamelyest érezhető volt, de valamiért még sem tudott megfelelően működni a kapcsolat. Mint utóbb kiderült, mindkettőnkben megfogalmazódott a válás gondolata. Egy családi veszekedés alkalmával ez kimondásra is került, ezt követően döntöttük el, hogy külső segítséget kérünk, adunk még egy esélyt a kapcsolatunknak. Egy barátunk tanácsára, ajánlására kerestük föl Ákost. Már az első beszélgetés után sok minden világossá vált, miben és hol hibáztunk, mit kellene másképpen tennünk. Felszínre kerültek az addig ki nem mondott, talán meg sem fogalmazódott sérelmek, félreértések. Az egyéni beszélgetések, majd a mediációk során egyre nyitottabbá váltunk egymásra, őszintén harag, bántás és megbántódás nélkül tudtunk beszélni a problémáinkról, közösen kerestük a megoldásokat. Egyre nagyobb késztetést éreztünk kapcsolatunk megmentésére, a meghitt, értékes közös időtöltésre. Ez óriási segítség volt, hogy újra egymásra találhassunk, újra meg tudjunk élni, már rég elfelejtett érzéseket egymás iránt. Bebizonyosodott, hogy jó döntést hoztunk amikor külső segítségért szakemberhez fordultunk, nélküle valószínű már nem alkotnánk egy párt! Hasonló problémákkal küzdő pároknak, embereknek jó szívvel tudjuk ajánlani Ákost, aki nagy empátiával, objektív hozzáállással, őszinteséggel fogadja a hozzá fordulókat.
Anna és Marci
Több, kudarcosan végződő párkapcsolat után már letettem arról, hogy valaha hosszútávú, mély érzelmeken alapuló kapcsolatom lehet. Pedig szerettem volna, vágytam rá! Elsősorban magamat hibáztattam, úgy gondoltam, alkalmatlan vagyok ilyen párkapcsolatra. Kerestem magamban és persze másokban is a hibát, de egyszerűen nem jutottam semmire. Egy barátom tanácsolta, keressek egy szakembert, akivel meg tudom beszélni a problémám. Így jutottam el Ákos coach-hoz. Már az első beszélgetés során, ami inkább beszéltetés volt, néhány jól irányzott kérdéssel megtűzdelve, amelyek tök logikus és egyszerű, kézenfekvő kérdések voltak, gondolkodóba estem és hamarosan meg is érkezett a várva várt „aha-érzés“! Utólag nem is értettem, hogyhogy magamtól ezekre nem jöttem rá! Aztán kiderült számomra, hogy én, belülről sok mindent egészen másként láttam, értékeltem, mint az aktuális párom, vagy mint egy külső, tapasztalt szakember. Még van mit dolgozni magamon, de már látom az utat, amin végig kell mennem. Néha elbizonytalanodom, de ilyenkor bizalommal fordulok Ákoshoz, mert tudom, életszerű és hasznos tanácsokat tud adni!
Péter
Gyermekeit egyedül nevelő anyaként kerestem föl Ákost, mert nagyobbik, már nagykorú leány gyermekemmel mindennaposak voltak a problémák, viszonyunk megromlott, számomra kezelhetetlenné vált a helyzet. Ez lelkileg borzasztóan megviselt, nem tudtam mit tegyek, hogyan rendezhetném kapcsolatunkat, legalább egy elfogadható szintre. Az első konzultáció után, amin részletesen elmondtam a lányom viselkedését a coach úr azt mondta, hogy elmondásom alapján, meglátása szerint a gyermekemnél olyan súlyú és jellegű a probléma, hogy az már pszichológus, vagy pszichiáter kompetenciája. Javasolta, hogy próbáljam meg elérni nála, szánja rá magát a pszichiátriai kezelésre. Sajnos a lányom erről hallani sem akart, mígnem az állapotából eredően olyan helyzet alakult ki, hogy kénytelen volt alávetni magát pszichiátriai kezelésnek. Ezzel párhuzamosan rendszeresen beszélgettem, tanácsát kértem a coach úrnak, aki sokat segített abban, hogy a lelki problémáimon úrrá tudjak lenni, felhagyjak az önhibáztatással, reálisan lássam és megfelelően tudjam kezelni a felmerülő problémákat, valamint a lányommal történő kapcsolatot. A nehéz időszakban nagy segítséget nyújtottak ezek a beszélgetések. Mára már reálisan látom a helyzetet és ennek megfelelően, tudom kezelni, tudok a gyermekemmel a helyzetnek megfelelően kommunikálni.
Marika